» A KLÓR HATÁSAI
Az ivóvízkezelés legfontosabb lépése a fertőtlenítés. A csapvizeink használat előtti klórfertőtlenítéssel tehetők baktérium és vírusmentessé. A klór (vagyis vízben kialakuló hipoklóros-sav) az emberi tevékenység következtében a felszíni, vagy felszínalatti befogadókba jutott szerves szennyezőanyagok, valamint a természetes eredetű szerves anyagok egyes csoportjaival reakcióba léphet daganatos megbetegedést is okozó THM (trihalo-metán) vegyületek képződését eredményezve. Mivel a THM vegyületek rákkeltő hatásúak (karcinogén vegyületek), ezért a szabvány rögzíti az ivóvízben megengedhető maximális koncentrációjukat. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a megengedett THM szint: 50 µg/L. A klórt, mint fertőtlenítőszert tehát nagy körültekintéssel kell alkalmazni és általában csak ipari, jól ellenőrzött feltételek mellett lehet biztonságosan kivitelezni az ivóvíz klórozását. A klór a csapvíz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják. A klórozott víz hatása külsőleges használat esetén is kerülendő. Az ilyen vízben való fürdést elkerülhetjük egy egyszerű aktív szénszűrő használatával.
Egyéb szennyező anyagok:
A toxikus nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztőszeri megbetegedéseket, bőrelváltozásokat, csontrendszeri károsodást okoznak, de rákos megbetegedéseket is kiválthatnak. A különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban is mérgező és íz rontó hatásúak lehetnek.
A fordított ozmózis elvén alapuló víztisztító berendezés használatával elkerülhetőek ezek a kellemetlen és szervezetünkre káros hatások.
Az ivóvízkezelés legfontosabb lépése a fertőtlenítés. A csapvizeink használat előtti klórfertőtlenítéssel tehetők baktérium és vírusmentessé. A klór (vagyis vízben kialakuló hipoklóros-sav) az emberi tevékenység következtében a felszíni, vagy felszínalatti befogadókba jutott szerves szennyezőanyagok, valamint a természetes eredetű szerves anyagok egyes csoportjaival reakcióba léphet daganatos megbetegedést is okozó THM (trihalo-metán) vegyületek képződését eredményezve. Mivel a THM vegyületek rákkeltő hatásúak (karcinogén vegyületek), ezért a szabvány rögzíti az ivóvízben megengedhető maximális koncentrációjukat. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a megengedett THM szint: 50 µg/L. A klórt, mint fertőtlenítőszert tehát nagy körültekintéssel kell alkalmazni és általában csak ipari, jól ellenőrzött feltételek mellett lehet biztonságosan kivitelezni az ivóvíz klórozását. A klór a csapvíz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják. A klórozott víz hatása külsőleges használat esetén is kerülendő. Az ilyen vízben való fürdést elkerülhetjük egy egyszerű aktív szénszűrő használatával.
Egyéb szennyező anyagok:
A toxikus nehézfémek idegrendszeri károsodást, keringési és emésztőszeri megbetegedéseket, bőrelváltozásokat, csontrendszeri károsodást okoznak, de rákos megbetegedéseket is kiválthatnak. A különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban is mérgező és íz rontó hatásúak lehetnek.
A fordított ozmózis elvén alapuló víztisztító berendezés használatával elkerülhetőek ezek a kellemetlen és szervezetünkre káros hatások.